Barbie girl...

Egy nap besétáltál az oldaladon valami gazdag ficsúrral a birtokomra, hogy szeretnéd megnézni a lovaimat, és meg szeretnél tanulni lovagolni. Körbevezettelek, habár akármilyen szép pofival állok szembe, mindig átadom az egyik lovászomnak. Akkor éppen nem volt bent senki, ezért akármennyire nem akartam, mégis nekem kellett megmutatni az istállót. A férfi nem akart körbejönni velünk, mondván nem neki való ez a terep.
Nem voltam túl kedves hozzád, mert amolyan Barbie baba voltál, aki nem igazán ide való volt. A pasas, aki veled volt, egyenesen irritált. Olyan voltál, mintha Paris Hilton porszívózni próbált volna. Magamban vigyorogva néztem, hogy a magassarkúval a lábadon tipegsz a lovarda istállójában, és ekkor még nem is sejtettem, hogy meg fogsz lepni. Egész jól megtanultál lovagolni, habár én csak pár alkalmat vállaltam, mert próbálok mindenkitől távolságot tartani. Sokszor elég nyers vagyok és bunkó, te mégis mindig kedves vagy, és nem értem, hogy mi ennek az oka.
A két karakter között késöbb lehet barátság, vagy annál több is. Ez a játékos téren alakul.